Ez derül ki GKI és a Masterplast közös felméréséből. Az eredmények alapján egy átlagos háztartásnak 12 ezer forinttal kell többet fizetnie az energiáért. A családok csaknem négyötöde próbál takarékoskodni a rezsin, és még azok többsége is takarékoskodna az energiával, akiknek nem okozott pluszköltséget a rezsicsökkentés csökkentése.
A gazdaságkutató csak a mezőgazdaságban jósol növekedést, igaz, itt is egy jelentős visszaesés után.
Ennek ellenére nem csökkent a vásárolt energia mennyisége.
A koronavírus-járvány óta nem volt ennyire rossz a hangulat az üzleti szférában, a fogyasztók pedig az akkorinál is pesszimistábbak.
Ha Felcsút minden lakosa között szétosztanák az osztalékot és az árfolyamnyereséget, amit a falu néhány lakója tavaly elért, mindenkinek 14 millió forint jutott volna. A GKI összesítéséből az is kiderül, hogy tavaly közel 300 ezer magyar kapott tőkejövedelmet, átlagosan havi 642 ezer forintot.
A versenyképesség nem elsősorban a munkaerő olcsóságából, hanem jóval inkább a termelékenységéből fakad. A kormány viszont nem a termelékenységre, hanem a feldolgozóipari multikra önti a pénzt, amivel konzerválja a kedvezőtlen gazdasági szerkezetet, és a Nyugat-Európához képest alacsony bérszintet. Ehelyett az oktatásra kellene költeni – írja elemzésében a GKI.
Zuhan a GKI konjunktúraindexe, már nem is a munkaerőhiány a legnagyobb gond a gazdaságban
Növekvő infláció, csökkenő fogyasztás, növekvő hiány, csökkenő teljesítmény a gazdaságkutató elemzésében.
Legutóbb nagyjából tíz éve volt ennél pesszimistább a lakosság.
A költségvetés 135 milliárd Ft többletbevételhez jut évente a rezsiemelés miatt.
A GKI szerint azért dolgozik sok nyugdíjas, mert képtelenek megélni a nyugdíjukból.
Az olyan ösztönzők, mint az adóvisszatérítés hiába segítenék az eladásokat, a gyorsuló infláció, a rezsicsökkentés részleges feladása és az újautóárak számottevő emelkedése visszaveti a piac bővülését, ami mostanra a harmada a használt autókénak.
Az üzleti várakozások több, mint egy év után lettek újra negatívak, a fogyasztók pesszimizmusa pedig olyan mélységekben jár, ahol legutóbb 2020 tavaszán volt.
A legtöbb magyar vállalkozás érzékeli a klímaváltozás hatásait, 50 százalékuknak van környezetvédelemmel kapcsolatos célja, ám mindössze 18 százalékuk fektetett környezetvédő projektekbe – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásából.
A lakosság három hónapja egyre rosszabbnak érzi saját pénzügyi helyzetét, megtakarítási lehetőségét, valamint a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségét.
A mostaninál is sokkal durvább, az EU legmagasabbja volna a magyar infláció az állami beavatkozás nélkül – számolt a GKI.
A kisvállalkozások környezetvédelmi erőfeszítéseit jobban kell támogatni, mivel számukra kevésbé látható ezen tevékenységek megtérülése, így általában csak esetenként foglalkoznak a környezet védelmével.
A háború és a kormányzati intézkedések is rontják a helyzet megítélését – derül ki a gazdaságkutató havi prognózisából.
A turisztikai ágazat szereplői enyhe konjunktúrát éreznek, és erős szezonra számítanak. A megugró költségek hatására a szolgáltatóknak túlnyomó többsége emelte árait és a drágulás valószínűleg folytatódni fog – ezek a legfőbb megállapításai az első alkalommal közzétett Turizmus Konjunktúra Indexnek (TKI).
A gazdaságkutató szerint csaknem 500 milliárd forint a közvetlenül továbbterhelhető adó mértéke, és az érintett ágazatok élnek is majd ezzel.
